"and we said we would die together"

You're the stars to my night and the sun to my morning. You're the beat to my heart and the thought to mind. You're the notes to my music and the words to my songs. You're the smile on my face and the sparkle to my eye. You're the reason I sleep and the reason I wake. You're the reason I try and the reason I stay alive. You're the reason I have butterflies and the reason I blush. You're the love to my emotions and the strength to my body. You were my first hello and hopefully my last goodbye.

Egy nagyon jó barátom azt mondta nekem nem is olyan régen,hogy:
-Te sosem fogsz felnőni! Csak ülsz a csini kis palotádban,várod a hercegedet és arról álmodozol,hogy majd egy nagy kertes házban fogtok laki,kutyákkal,macskákkal,és mindkettőtöknek szuper munkája lesz...És lesz majd 2 gyereketek,egy lány és egy fiú,akik úgy ahogy vannak tökéletesek lesznek. De tudod mit? Ha egy helyben ülsz és nem csinálsz semmit,akkor ne is álmodj ilyen jövőről...
Elgondolkoztam ezen..de szerintem minden lány így látja a jövőjét. Jön majd egy fiú aki teljesen más lesz mint a többi. Aki majd elvesz feleségül és "boldogan éltek míg meg nem..." De ez jól van így. De neki is igaza van. Mindennap tenni kell valamit az álmod érdekében. Élni kell az életet,és nem törődni az előítéletekkel....Válóra kell váltani az álmaidat. És a végén talán a herceg is eljön....

Életem névvel vállalom. Akármit szólsz, utam folytatom.
Életem lehet rossz vagy jó, ez vagyok én: emberből való.

"Gyűlölöm az utálóimat,ahogy ők is engem. De tudod mit? Tanítottak nekem valami jót...azt,hogy SOHA ne adjam fel."-Zayn Malik

"Esküszöl ismersz engem,csak mert tudod a nevem. De ha tényleg találkoztál velem,akkor ismered a játékot,ismered a drámát,ami soha nem ér véget. A gyűlölők mind egyformák,de te csak mosolyogj,és köpd a nevüket."-Zayn Malik

Csak egy vízcsepp vagyok a nemlétező faleveleken. Az a durva,kegyetlen szél,egyetlen lehelletével taszít le a levelemről a nagy semmibe,a föld felé. Zuhanok...zuhanok,végül becsapódok a kemény,halott talajra,melybe úgy szivárgok be a kis repedéseken,mint ahogy a könnycsepp szalad végig egy vénember ráncszántotta arcán. Lassan,nyugalmasan emészt el a talaj. Hangtalanul selymesen,lágyan halok meg...
*saját szöveg*